Szia és sok szeretettel üdvözlök mindenkit!

Az utolsó szeptemberi hétvégét is megéltük idén. Az elmúlt egy héten sikerült több korábban elkezdett projektet lezárni, és egy újabba belevágni.

Közel két éve használok már AI-eszközöket – az alap modellektől egészen a mai, népszerű és hasznos megoldásokig sokfélét kipróbáltam, és használok ma is. Ha nem is miattam, a legtöbb beszélgetésben előkerül a téma, és ilyenkor igyekszem puhatolózni: ki, mire használja, szereti vagy ellenzi, hogyan látja a jövőnket. Tudom, hogy sokrétű a kérdés, mégis szoktam egy egyszerűt feltenni a beszélgetés megfelelő pontján: "Oké, értem, de szerinted kell ez nekünk?" A válasz szinte minden esetben egy határozott nem.

A témát tovább boncolgatva azon gondolkodtam a héten, mi lesz az a probléma, amit a következő két évben mindenképp meg kell oldani – és amiért az emberek hajlandóak lesznek fizetni, ha lesz miből. Számos területen dolgoztam már, így látom, hogy a biztonság, a kényelem és az energiahatékonyság hármasa komoly potenciált rejt. A biztonságról jelenleg kevés szó esik az AI kapcsán, pedig egy erre utasított AI-csapat játszi könnyedséggel feltör egy meglévő hálózatot – és aki nem is használ AI-eszközt, attól még célpont lehet.

A kényelem oldaláról előnyös, ha több idő jut pihenésre vagy más feladatra, ugyanakkor azt látom, hogy a több teendő gyakran több frusztrációt is hoz magával: mindenhova odaérnénk, aztán elég egy banánhéj, és oda a terv, oda az idő. Ezért lehet kulcs a szelektáció, vagyis a priorizálás – ami maga is agymunka, tehát pláne hasznos gyakorlat.

Az energiahatékonyság pedig azért érdekes, mert az AI-rendszerek futtatásához rengeteg energia kell, és ez a robbanásszerűen növekvő igény hosszú távon árnövelő nyomást jelenthet. Ebből persze még nem következik, hogy Magyarországon emiatt biztosan drágulni fog a lakossági kWh, de a kérdés nem érdektelen. Nincs olyan ember, akiből ne váltana ki valamilyen reakciót, ha ezekről beszélünk.

A vállalkozás kapcsán arra jutottam, hogy fejleszteni kell az irányokat. Már most rengetegen kínálnak edukációs vagy konzultációs megoldásokat AI-témában, ami jó, mert az érintettek választ kapnak a kérdéseikre, és új tudást szereznek. A grafikai munka felől nézve viszont továbbra is azt tapasztalom – sőt előre jósolom –, hogy a kreativitás az igazi ütőkártyánk a gépekkel szemben, és ezt pedig védeni kell. El is játszottam a gondolattal, hogy egyszer majd lesznek kreatív rezervátumok, mint a ritka állatoknak... na jó, ez csak egy agymenés volt! De a lényeg megmarad: ha van egy minimális rajzkészséged és egy ceruzád, alkoss valamit minden nap, ne hagyd pihenni a neuronokat. Tudom, közhelyes, de nem én találtam ki. Igenis foglalkozz olyan dolgokkal, amik nem azért fontosak, mert valaki mondta, vagy mert kell – a művészetben sem azért születtek a legjobb alkotások, mert kellett. Én is igyekszem így tenni a hétköznapokban.

Jövő héten elkezdek egy új könyvet, a Marketing Eszpresszót – érdekesnek tűnik, tetszik, és ha a végére érek, írok róla egy beszámolót. Emellett az AI-adatvédelemről fogok tanulni, ehhez készül majd egy Facebook-poszt is. A honlapon már csak egyetlen üres szekció maradt, ahonnan hiányoznak a képek, viszont van egy vadonatúj hírek szekció is – nézd majd meg!

Hamarosan újra írok majd ezt-azt. Addig is: